Összetörve állok,
míg az idő köröttem elpereg.
Üvöltök...
de senki nem hallja meg.
Csak a visszhang mi válaszol,
bennem tovább remeg...
És azt hiszem én leszek,
aki ismét összeszedi
széthullott
d a r a b j a i m.
d a r a b j a i m.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése