Szerintem ott cseszik el az emberek, hogy elkezdenek mindenen stresszelni.
"Úristen, de kevés a fizetés...", "Jézusom, hát én ebből nem tudok megélni...", "Semmire se viszem így..." és sorolhatnánk.
Ha valamilyen probléma adódik, vagy valami nem elég jó az elvárásaiknak, egyből pánikba esnek vagy felháborodnak, ahelyett hogy elfogadnák a helyzetet, amin amúgy változtatni nem tudnak, és a megoldáson gondolkodnának. Ez persze lelkileg is és testileg is megterhelő.
Szerintem mindennek meg lehet találni a pozitív oldalát, mindenben meg lehet találni a kapaszkodót. Nincs olyan helyzet, amit ne lehetne kis ésszel és némi optimizmussal megoldani. Kevés a fizetés - igen. Nem értékelik a diplomát, a sok éves tanulást, nincs 200 ezres fizetés, nincs olyan jólét, mint volt. Megvan az oka, változtatni nem lehet, tehát alkalmazkodni kell. Ha olyan a végzettséged, amivel nem tudsz elhelyezkedni, csinálj mást. Ha nincs rá pénzed, hogy más tanulj, akkor tedd félre a hülye büszkeséged, és vállalj el olyan munkát, ahol nem kapsz annyi pénzt amennyit akarnál, és örülj, hogy van lehetőséged. IGEN, örülj, hogy legalább ennyi pénzt kapsz. Mert ha csak ülsz és sírdogálsz, attól TÉNYLEG nem lesz jobb. Nem lehet várni, hogy a szádba pottyan a lottóötös. TENNI kell, és KÜZDENI, ha nem mondták még, hát én most mondom: az életben ezt kell csinálni, ha nem születtél milliomosnak. Ettől leszel ember. Ez az élet, méghozzá a nagybetűs. Szóval fel kell kötni a gatyót és haladni, megtalálni a megoldásokat, nem pedig szarakodni és sajnálkozni, hogy nem jó.
Ha nem csinálsz semmit, nem is lesz jobb.
Ha akadály kerül eléd, akkor ne állj meg előtte, hanem kerüld meg. Ezt csak így lehet csinálni.
Ez most nagyon jókor jött, pont ebben a lendületben pörgök és sokkal jobb csak tenni a dolgom, semmint azon károgni és rágódni, hogy most mi legyen. Teljesen egyetértek veled. ^^
VálaszTörlésÖrülök, hogy egyetértesz. :)
TörlésMost nagyon büszke vagyok Rád! :)
VálaszTörlésHát..van benne igazság az tény. DE próbálj te úgy alkalmazkodni és pozitivkodni, h van két gyereked, két munkád is, mégis kevesebbet keresel mint a minimálbér.
VálaszTörlésSzerintem fel sem fogtad h miket írtál. Egyrészt baromi hiteltelen tőled az egész, tartottál e már valakit?Másrészt volt e már munkád?
Nem is értem.
De ha majd belekerülsz egy ilyen szituba, mert hidd el belefogsz, írj majd akkor is légyszi egy bejegyzést, h mégis mennyire zuhantál meg tőle, mert h meg fogsz az biztos.
Sajnálom a kommentem, de a bejegyzés kihozta belőlem. Ez abszolút nem a te szádba, vagy billentyűzetedbe való...
Lehet, hogy hiteltelen tőlem, mert nem voltam olyan helyzetben még sosem. De ennek a lényege most a dolgokhoz való hozzáállás lett volna. Szerintem tényleg mindent meg lehet oldani, ha az ember küzd, és nem áll le sopánkodni. Munkát is lehet találni, ha az ember elég leleményes, lehet hogy nem olyat, ami álmai állása, de legalább valamit, ami ugye sokkal több, mint a semmi, és kezdésnek megteszi, hogy aztán az embernek legyen lehetősége új irányba menni.
TörlésAzt akartam érzékeltetni, hogy szerintem akármilyen is a helyzet, mindig van megoldás, szomorú, és sajnálom, hogy nem ez jött át neked.
Ha lenne két gyerekem és két munkával alig keresnék, akkor is megpróbálnék pozitívan gondolkodni, és kimászni a gödörből, ahelyett hogy vergődök. Ha optimista vagy, és azon gondolkodsz, hogy mit tehetnél, hogy jobb legyen, és nem azon, hogy jaj, mi lesz így, akkor egész biztos hogy egy idő után megtalálod a jó utat.
A másik, hogy ez a bejegyzést nem egy olyan ember ihlette, mint amilyet leírtál, hanem egy olyan, akinek túl nagy a büszkesége ahhoz, hogy továbblépjen és próbálkozzon más irányban. Ha valami nem működik, akkor nem kell leragadni és erőlködni és sírni, hanem ki kell találni a más megoldást.
Nos, ha tetszik, ha nem, én ehhez tartom magam.
Azt meg, hogy az én számba való-e, akkor van jogod eldönteni, ha ismersz. :)
Ja, és nem arról volt itt szó, hogy kevesebbet keres, mint a minimálbér, hanem arról, hogy 100 ezer feletti fizetés sem volt elég az illetőnek, mert ő így meg úgy túlképzett ehhez.
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésigaz!
VálaszTörlésIgazad van, Petra! :-) De kicsiny országunk zaklatott idegállapotú és stresszes lakóinak kicsit finomabban kell ezt adagolni. :-D Teljesen érthető ugyanis a szomorúságuk, bánatuk és dühük... De akár hiszik, akár nem, saját magunk tehetünk a helyzetünkről. Nehéz ezt elismerni, kimondani, ezért nem is érdemes ezt erőltetni, ha valaki nem érett meg a változtatásra. Számtalan életmód-könyv szól erről, és mindegyikben ugyanazt mondják: MI TEHETÜNK RÓLA. Nekünk kell változtatnunk, és ez már csak hozzáállás meg tenni akarás kérdése. Tudod te is, hogy az utóbbi hónapokban én is mennyire padlón voltam... mindenkivel megesik. De ha nem állsz tovább, padlón is maradsz...
VálaszTörlésPont most írtam erről bejegyzést:
http://artiedream.blogspot.hu/2012/11/legy-optimista.html
Lehet, hogy kicsit tényleg agresszív voltam. :) Csak ki akartam ezt engedni.
TörlésA pozitivitásra, szemléletmód változásra tényleg meg kell érni úgymond. És aztán ahogy mondod, tovább kell állni. A lehetőség adott. :)
Örülök, hogy most már te is összeszedted magad. :)