2013. július 31., szerda

Jamboree 2013

Régi olvasóim tudhatják már, hogy minden évben elmegyünk sátorozni, s erről be is szoktam számolni a blogban. Idén sem maradt el természetesen a dolog. :)




Dunafalva volt idén a cél. A tábor közvetlenül a Duna partján volt, a víz és a gát között. Jó kis kemping volt, elrendezés szempontjából biztosan. A női vécék azonban sajnos mindig szétesőben voltak, a háromból csak kettőt, volt hogy csak egyet lehetett használni, s sose tudhattuk, most melyik cső adja meg magát és zúdítja a lábunkra a vizet...
Ettől eltekintve a hely isteni volt. A víz is isteni volt, pedig nem vagyok nagy pancsolós, de nagyon meleg volt, úgyhogy viszonylag sokat voltam benne.





Első este régi jó szokás szerint mindenki ivott.
Pénteken komppal átmentünk Mohácsra és megnéztük az emlékhelyet amit a csatának állítottak. Nem volt rossz, a pénzt is megérte, egy gondja volt csak, mégpedig az, hogy majdnem egy órán keresztül kellett a napon állni, míg körbevezettek...



Szombaton a gemenci erdő kisvasútja volt a program. Nem volt igazán lenyűgöző, de azért láttunk érdekes dolgokat.
Vasárnap tábori életet folytattunk, míg néhányan kenutúrán voltak. Egész nap lazultunk, játszottunk, fürödtünk a Dunában, napoztunk, stb. A hétfő is nagyjából ennyiből állt, csak késő délelőtt áteveztünk valamennyien a túlpartra kenuval, megnézni a falut (Dunaszekcső), és a löszfalat. Életemben először kenuztam, és nagyon jó volt. :)



Minden este volt egyébként tábortűz. Egyik nap fent maradtunk megnézni a napfelkeltét is. Jó hangulatban telt az egész. Utolsó este viszont jött egy vihar, ami nem kellett volna... de szerencsére az eső nem kezdett el esni, csak később, így volt időnk bulizni.
Kedden pedig táborbontás, és mindenki irány haza... és várhatunk egy évet a következőig.

Két szám jellemezte idén a Jam-et, ezt inkább csak magamnak illesztem ide, hogy ha később emlékezzek rájuk. Zeneileg nem az én stílusom egyik se, de akkor is erre fognak emlékeztetni.



5 megjegyzés:

  1. Jó lehetett...most egy kicsit irigy vagyok:)

    Arról a homokos partról a gergelyugornyai Tisza strand jut eszembe, pont ilyen jó kis hely az is. Remélem ezen a nyáron még egyszer eljutok oda...

    harmadik és a negyedik kép eszméletlen jó:))

    VálaszTörlés
  2. node itt vöröscsillagos sört inni
    amikor itta van a
    http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Wine_regions_Hungary_Szekszard.svg&filetimestamp=20110124131423&

    oztán Lánycsókon vótatok é

    VálaszTörlés
  3. A mai Dunántúl területén élő azali és boii kelta törzsek mindenesetre a rómaiak ideérkezése előtt is komoly borfogyasztók lehettek.

    http://bor-neked.hu/borlexikon/bortudomany/bortortenelem/okor/keltak-es-romaiak

    VálaszTörlés
  4. Lánycsóknak nevezték hajdanában a falut, mert volt három leánytestvér, kik e vidéket örökségképpen kapták, s rajta megosztoztak. Egyikük vörös hajú volt, és a most is létező Vörösmarton lakott, Márthának hívták. Másikuk víg kedélyű volt és lakását Villányban tartotta és Vígleánynak nevezték. A harmadik Lánycsókon lakott. A három testvér – talán mivel Vígleány kigúnyolta a vörös hajú Márthát, vagy mert az örökség miatt összeperlekedtek – sokáig a legnagyobb haragban voltak, végre itt összecsókolózva kibékültek.

    VálaszTörlés
  5. Nem voltunk ott sajnos. Majd legközelebb. :)
    Érdekes a történet, köszi, hogy megosztottad!

    VálaszTörlés