Ugyanaz a nóta szól mindig. Mindig van mire panaszkodni. Ha hideg van, arra. Ha meleg van, arra. Hogy kevés a pénz. Hogy dagadtak vagyunk. Hogy fáradtak vagyunk. Hogy nincsenek barátaink, nincs párunk. Egyedül vagyunk. Aztán kezdődik elölről. Ha esetleg az egyikkel nincs gond, akkor a másikkal biztosan.
Mindig ugyanaz megy. Mindenkitől, tőlem is.
Unom ezt a világot, de nagyon... nem akarom.
Unom a pincért a sarki bárban,
VálaszTörlésunom a tvt a hálószobában...
Meg is hallgatom...
Törléshttp://www.youtube.com/watch?v=l7bpFWzoyeg
Tudod mennyi körforgás van még az életben? mikor ismétlődnek ugyanazok a napok, ugyanazok a teendők...lehetne sorolni még bőven.
VálaszTörlésVagyunk így páran vele, mint Te...szerintem.
Az a baj hogy az egész élet erről szól, egyszerűen ilyen a társadalmi helyzet, az emberek... el van cseszve már az egész menthetetlenül.
TörlésÉs hát nem tehetünk ellene semmit... :(
TörlésTehetünk...ha nem engedjük magunkat beleszürkülni a körforgásba.
TörlésNekem is eszembe jut néha, hogy itt túl sok minden van, ami nem nekem való. A monotonitás, a pénzhajkurászás - mert anélkül nincs biztonság, lássuk be -, meg hogy mindig van valami, ami miatt lehet nyugtalankodni, és akkor arra gondolok: hát nem baj, ha ,,nagy" leszek, elmegyek... Ja, de hova is? Másik bolygóra még nem lehet...
VálaszTörlésDe igazából tudni kell értékelni az életet... Meglátni a jó oldalait is... Az apróságokat. Tudom, hogy ez sablonosan hangzik, és sok ember azt hiszi, képes értékelni a kis dolgokat is, de igazából tanulni kellene ezt a ,,képességet". Nem megvárni, amíg történik valami igazán rossz, hogy aztán visszasírjuk jelen gondjainkat.
Persze néha azért el szabad gyengülni. :D
Én nem hiszem, hanem tudom, hogy képes vagyok értékelni az élet apró dolgait. Én vagyok az a lány aki képes megállni megnézni ahogy a napsugár átvilágít egy zöld levelet, és elcsodálkozni rajta hogy milyen szép. Szóval tudom... :)
TörlésÉs ha ezek a dolgok nem lennének, nem is bírnám az egészet idegekkel. Annyira nyomasztó ez a világ.. de ahogy mondod, más bolygóra nem lehet..
Érdekes, hogy pont ezt a leveles példát hoztad fel, mert nekem ez az apró-dolgokat-is-értékelős dolog pont úgy kezdődött, hogy dúlva-fúlva mentem át egyik boltból a másikba, hogy Győri kekszet találjak, aztán felnéztem a fákra, és épp átszűrődött a levelek közt a lemenő Nap fénye, és akkor hasított belém felismerésként a dolog, hogy mekkora hülye vagyok, amikor valami anyagi dolog idegesít, mert az élet akkor is olyan szép... =')
TörlésÉs mindig, ha nyugatalan vagyok, arra a napra gondolok...