Séta.

(most találtam zene)

Ma végül elmentem sétálni. Nagyon kellett már. Itt volt egy barátnőm, és miután kikísértem a buszmegállóba, eldöntöttem, kimegyek a dombra, olyan szép idő volt, olyan szépen sütött a nap. Amúgy ilyenkor ősszel annyira máshogy süt a nap... szeretem.

Beugrottam hát a fényképezőmért hazafelé jövet, és mentem. Az utcánk végében kezdődik egy nagy legelő, amit szépen körbe lehet járni, van még két domb körülötte. Fotózgattam, sétáltam, jó volt. Persze még mindig jobb lenne, ha lenne egy kutyám akit magammal vihetek az ilyen sétákra... de idén nem hiszem, hogy már lesz. Majd tavasszal talán beszerzek egyet, ha már a többiek is akarják. :) (és ha nem lesz világvége...)

Útközben láttam egy lovast, és megint eszembe jutott, mennyire hiányzik a lovaglás... (aki nem tudná még, régebben lovagoltam, és volt is saját lovam, de már nincs... és most nincs hol lovagoljak, lovardába pedig nem fogok menni) Nagyon régen ültem már lóháton, és hiányzik. Nincs felszabadítóbb érzés, mint amikor egy mezőn vágtatsz.

Na mindegy... egyszer talán lovagolok majd újra.